Az oroszok minden évben aktív résztvevői a tábornak, ezúttal is sincs másként. A táborral kapcsolatos sajtótájékoztatón az ismert moszkvai rendező, Viktor Rizsakov úgy fogalmazott:

Egy olyan világban, amelyet egyre jobban megosztanak a konfliktusok és háborúk zajlanak, nagyon fontos, hogy ezek a diákok, amikor itt találkoznak, akkor megerősödnek abban, hogy az egymással való barátság, az egymáshoz való közeledés sokkal fontosabb, mint az, ami elválaszt bennünket.

Hozzátette:

A különböző országok fiataljai kicserélik kulturális kódjaikat, ezt nem lehet interneten vagy mobiltelefonon, csakis személyesen.

Kéri Kitty a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének vezetője arról beszélt: a 10 napos tábor alatt zajló műhelymunka az egész hazai színművészképzést szolgálja.
José Maria Ureta, a valladolidi felsőfokú drámaakadémia tanára, és Zilia Muhtarova, a Kazanyi Egyetem rektorhelyettese egyaránt arról szóltak, hogy bár a különböző nemzetek eltérő módon gondolkodhatnak a művészetről, itt megtalálják azt, ami összeköti őket.
Kozma András a Kaposvári Egyetem oktatója, a tábor egyik szervezője arról beszélt, nagyon fontos, hogy a fiatalok megtapasztalják, hogy különbözőképpen lehet gondolkodni színjátszásról, de mindeközben megtalálják a közös nyelvüket, amely nem más, mint a színház.
A szaktanárok délelőttönként tréningeket, mesterségórákat tartanak a színművészeti hallgatóknak, akik délután öt vegyes, nemzetközi csoportban dolgoznak, hogy a tábor végén, július 13-án, szombaton előadják Csehov Sirály című művének különböző változatait. A nemzetközi színházi műhely megteremtője Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház igazgatója, a Kaposvári Egyetem művészeti rektorhelyettese, aki Viktor Rizsakovval közösen hívta életre a hazánkban egyedülálló kezdeményezést.