fbpx
2020. március 25.

Segíthet-e egy évszázados vakcina az új koronavírus elleni küzdelemben?

Rövid időn belül 4 ország kutatói egy olyan, hétköznapinak nem mondható klinikai kísérletet indítanak el, amely eredményeitől az új koronavírussal (SARS-CoV-2) történő fertőződés esélyeinek csökkentését várják. A kísérlet lényege a BCG vakcina (bacillus Calmette-Guérin) újra történő oltása. Az első vakcina egy legyengített Mycobacterium bovis törzsből készült a XX. század elején. (Nevét a két francia mikrobiológusról kapta, akik kifejlesztették: Albert Calmette és Camille Guérin.) A védőoltásban használt baktérium közeli rokona a Mycobacterium tuberculosis, ami az emberben a tuberkulózist (gümőkórt) okozza. A védőoltás – amit megjelenése óta a világ minden táján rendszeresen használnak – a TBC elleni immunitás kialakítását segíti, jelentősen csökkentve így a kór terjedését.

A betegségek ellen kifejlesztett vakcinák általában csak egy kórokozó ellen képesek hatékony védelmet kialakítani. Ennek lényege, hogy a szervezetbe bejuttatott, legyengített vagy inaktivált (elölt), kórokozókkal szemben a szervezet immunválaszt ad, ellenanyagokat termel. Ezek segítségével egy későbbi fertőződés során a szervezet az adott ágenst semlegesíteni tudja.   

Természetesen a SARS-CoV-2 ellen nem tud specifikus védelmet nyújtani a BCG vakcina. Az elmúlt évtizedben azonban több olyan elemzés született, amelyek megállapították, hogy a BCG oltásnak potenciálisan előnyös szerepe lehet az immunrendszer általános működésének fokozásában, „felrázásában”. Így nem csak a tuberkulózis ellen, hanem egyéb kórokozók ellen is hatékonyabb védekezést eredményezhet.

A BCG oltás során megfigyelték, hogy a bejuttatott élő baktériumok – amelyek akár több hónapig is életben maradnak az ember bőrében – nem csak a specifikus immunválaszt alakítják ki (T-sejtek, memóriasejtek), hanem a veleszületett immunrendszer elemeit (fehérvérsejtek, pl. makrofágok, természetes ölősejtek, neutrofil garnulociták) fokozottabb működésre serkentik. Erre a jelenségre egy új kifejezés, a „trained immunity” született, ami nem azonos a hazai immunológiai szakirodalomból is ismert, tanult immunitással, mert ez a „tréning” a veleszületett immunitást tanítja a jobb működésre. Egy kutatásban igazolták, hogy ez a védelem képes arra, hogy megvédje a szervezetet a sárgaláz legyengített vírusával szemben.

A résztvevő kutatók – véletlenszerű kísérleti elrendezésben - saját magukon kívánják tesztelni, hogy a tuberkulózis ellen használt védőoltásnak milyen hatása lehet a SARS-CoV-2 vagy egyéb kórokozók ellen. Egyesek a vakcinát fogják megkapni, mások csak placebót, hogy lehetővé váljon az eredmények pontos kiértékelése. Véleményük szerint a vakcina nem fog teljes védelmet adni, de azt várják, hogy jelentősen csökkentheti a kialakuló tüneteket.

(Forrás: Science. 2020. március 23. doi:10.1126/science.abb8297)

Utoljára frissítve: 2020. március 31.
© 2020 Szent István Egyetem Kaposvári Campus. Minden jog fenntartva.

Menü

Tetszik amit olvasol?

Kövess minket közösségi oldalainkon is.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat