fbpx
2020. március 16.

A COVID-19 járvány története

A járvány pontos kezdete nehezen megállapítható. Az ismert tény, hogy 2019. december 12-én került kórházba az első beteg a kínai Vuhan városában ekkorra már tömeges méreteket öltött tüdőgyulladás járvány betegei közül. A tünetek alapján a kórház egyik orvosa, Li Ven Liang figyelmeztette kollégáit, hogy a betegség leginkább a 2002-2003. telén tapasztalt SARS-járványra emlékeztet. A SARS (severe acute respiratory syndrome, súlyos heveny légzőszervi tünetegyüttes) denevér eredetű koronavírus, a SARS-CoV okozta megbetegedés.

Bár a kínai hatóságok először megrovásban részesítették a “rémhírt terjesztő” orvost, ám a későbbiekben kórházba került betegek tünetei, illetve a járvány kialakulásának és lefolyásának körülményei egyre inkább valószínűsítették a SARS járvánnyal való rokonságot. Ezért egy december 26-án kórházba került egyik beteg légúti váladékából célzott, a koronavírusok kimutatására irányuló molekuláris diagnosztikai vizsgálatot végeztek, amely igazolta  Li Ven Liang elméletét.

A mintákból történt további vizsgálatok kimutatták, hogy a megbetegedéseket okozó vírus - bár valóban szoros egyezést mutat a SARS kórokozójával - új, eddig nem ismert kórokozó. Ezért a vírust a Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottság Koronavírus Munkacsoportja SARS Koronavírus 2-nek (SARS-CoV-2) javasolta elnevezni.

A probléma nagyságának felismerését nehezítette, hogy új, korábban ismeretlen kórokozóval került szembe az egészségügyi ellátó rendszer. Ezért fordulhatott elő, hogy bár az első megbetegedések már valamikor 2019. novemberében kezdődtek, csak december 31-én történt meg a járvány bejelentése a WHO-nak, illetve 2020. január 7-én sikerült azonosítani a kórokozót. A város és az érintett kínai tartomány lezárása (karanténozása) pedig további két héttel később, január 23-án történt meg. Ez a mintegy két hónapnyi késedelem tette lehetővé, hogy a járvány a tartományon, sőt Kínán kívül is megjelenjen. A betegség gyors terjedése miatt a WHO 2020. január 30-án nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett.

Az első nagyobb, Kínán kívüli járványgócot Olaszországban azonosították 2020. február 20-án. Az egyes számú olasz beteg járványügyi kapcsolatainak feltárása során azonban nem találtak az országon kívülre vezető szálat, ezért már akkor feltételezhető volt, hogy a vírus korábban bejuthatott az országba. A járvány további alakulása megerősítette ezt a feltételezést. Az olasz betegek számának drámai emelkedésével párhuzamosan a világ egyre több országában azonosítottak az új koronavírussal megfertőződött betegeket. A WHO a betegek egyre növekvő számára, a lefolyás súlyosságára, a járvány földrajzi kiterjedésére tekintettel, 2020. március 11-én világjárvánnyá (pándémiává) nyilvánította a COVID-19 járványt.

A járvánnyal foglalkozó szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a betegség új, így a terjedés sebességére, a lefolyás súlyosságára és a halálozási arányszámra vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A március közepén rendelkezésre álló adatok szerint mintegy 170000 megbetegedést és 6500 halálesetet regisztráltak világszerte, amely 3,8%-os átlagos halálozási arányt mutat. Ez azonban folyamatosan változik. A vuhani járványban, január első 10 napjában 16%-os halálozási arányt regisztráltak, majd ahogy a helyzet stabilizálódott, februárra 0,8%-ra esett ez az érték. Feltehetően az egészségügy kezdeti nehézségeinek rendeződése és a leküzdésre vonatkozó új szabályok kidolgozása javította az eredményességet. A halálozási arány tehát nagyban függ a körülményektől. 

A WHO felhívja a figyelmet, hogy bizonyos krónikus betegségekben szenvedők esetében az átlagosnál sokkal súlyosabb lehet a kórlefolyás. Az idült légzőszervi betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek lényegesen súlyosbítják a koronavírusos fertőzés okozta betegséget. Az idős korosztályban, ahol az említett betegségek előfordulási aránya viszonylag magas, lényegesen nagyobb a koronavírus kártétele, mint a fiatalok között.

Utoljára frissítve: 2020. március 31.
© 2020 Szent István Egyetem Kaposvári Campus. Minden jog fenntartva.

Menü

Tetszik amit olvasol?

Kövess minket közösségi oldalainkon is.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat